Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Park a rendház oltalmában

2019. március 23.

A Mechwart liget gyönyörű parkját szinte mindenki ismeri, sokan megfordulnak benne, még az éjjel-nappal járó körúti villamosról is látszik. 

Van azonban a II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának épülete mögött is egy kis zöldterület, amely szinte teljesen ismeretlen a nagyobb közösség számára: ez a Papkert. 

A Margit körút forgalmától a ferences rendház és a mellette álló templom védi: ezért is hívják Papkertnek. Míg a Mechwart liget valamikor egy óriási agyagbánya és téglavető volt (a Klemm-féle téglavető), addig ez a terület már évszázadok óta kert. Sajnos ez a növényzetén nem látszik: a történelem sokszor átviharzott ezen a környéken, fa matuzsálemeket itt ne keressünk.

A Margit körút (régi nevén Országút) Buda egyik legrégibb útvonala, már az Árpád-korban is kereskedők jártak itt. A középkorban számos szerzetesrend tevékenykedett Budán, köztük az ágostonosok is (magyarországi rendtartományukat 1262-ben alapították). Valahol itt, a Margit körúti nagy kanyarulat környékén lehetett a kolostoruk, mely azonban a török hódoltág alatt elpusztult. A rend csak 1700-ban telepedett meg újra Budán, az Országút mellett. Itt épült fel első templomuk is, a mai, Szent István vértanúnak szentelt plébánia őse.

A rend életéhez már a kezdetektől hozzátartozott a földművelés. Erre a célra az épület mögötti hegyoldalból vettek meg egy nagyobb részt, ahol magától értetődő módon elsősorban szőlőt neveltek – mint ahogy az egész budai oldalon akkoriban. Valószínűleg egy kisebb haszonkert is volt az épület mellett. De ha a kerítésen belesünk a ferencesek mai kolostorának kertjébe, láthatjuk, hogy ott most is gondosan ápolt gyümölcsfák, szépen felgereblyézett veteményes van. (Ki hinné, amikor a folyamatosan dübörgő forgalmat látja-hallja az épület túloldalán?)

Az ágostonos rend 1780-ra elkészült gyönyörű barokk templomát csak igen rövid ideig használhatta, mert 1785. január 31-én II. József elrendelte a budai ágostonrendi kolostor feloszlatását. Az épületbe egy másik rend, a vízivárosi ferencesek kerültek (a közeli Fő utcából költöztették át ide őket, mert a saját rendházukat az Erzsébet-apácáknak kellett átadniuk). A költözéskor részletes leltár készült, melyből jól megismerhetjük az egykori viszonyokat. A terület kerítéssel lezárt utcai része mögött helyezkedett el a nagy kiterjedésű kert, ahol több kerti építmény is állt. A kert déli, emelkedő részén a hegybe pincét mélyítettek a rajz tanúsága szerint kétezer hordó számára.

A következő századok térképein rendre azt látjuk, hogy a kis park helyén kolostori kert volt. (A Mechwart liget területét, az egykori téglagyár gödreinek elegyengetésével 1897-ben parkosította a főváros, amikor egyúttal a budai körút nyomvonalát is kialakították.) Talán ezekben az évtizedekben, a Ganz-gyár virágzásakor kerülhetett ide az a kecses, vasból készült Apolló-szobor is, mely most kissé elhagyatva álldogál a csendes Papkert oldalában. 

Nagy fordulatot ezután csak a II. világháború hozott. A környéken heves harcok dúltak, a környező épületekben sok kár keletkezett. Fontos változás volt, hogy 1952-ben Körner József tervei alapján felépült a mai polgármesteri hivatal épülete. A papok kertje pedig a közé lett: a hetvenes években játszóteret, sportpályát alakítottak itt ki. Ezt váltotta le aztán az ezredforduló nagy parkfelújítása után a mai kutyafuttató. Tehát ahol évszázadokig a papok, szerzetesek kertészkedtek, ma önfeledten, kerítéssel elzárt szép nagy területen rohangálhatnak fel-alá a kutyusok, akiknek még saját ivókútjuk is van. Ebből következően a kis parkot leginkább a környékbeli kutyások ismerik, akik még saját közösségi oldalt is készítettek a helynek. Meg az amatőr focisok, apák és fiúk, akik néha lejárnak ide rúgni a labdát. A sok változás ellenére a hely mégis őriz valamit a régi hangulatából: igazi titkos kert maradt – a dübörgő fővárostól körülvéve.

Viczián Zsófia