Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Hûvösvölgyi Nagy-rét: NEM CSAK MAJÁLISKOR

2020. február 27.

A neve egyszerű, a lehető legegyszerűbb: Nagy-rét. Egy kis lapos terület, éppen csak egy jó futamnyi sík a hegyes-völgyes Budán. Kerületi zöldterületeink nyomában járva most ezt a helyet fedeztük fel.

 

Persze a felfedezés nem jelenti azt, hogy a Nagy-rét ismeretlen hely volna: a kerületiek közül aligha van olyan, aki még nem járt itt, de a legtöbb budapesti is hallott róla. Generációk nőttek fel úgy, hogy időről időre az egész iskolát kiterelték ide május 1-jén vagy gyereknapon, de sokan ismerik időnként megjelenő vándorcirkuszáról és egyedülállóan retró céllövöldéjéről is.

A Nagy-rét neve a legrégebbi térképeken (a XIX. század közepén) még Oftner Feld néven szerepel, később pedig Városi-rétként (Stadtwiesen) vagy Budai-rétként is ismerték a turistakalauzok. Sokáig északi csücskében húzódott Budapest és Hidegkút határa, erre utal ma is az itteni Határ utca elnevezés. Sajnos, olyan szép régi határkövekre, mint a Petneházy-rétnél, itt már nem bukkanhatunk. Délről a Nagykovácsi felé vezető út határolja: ez így lehet már századok óta. Mivel az utat egy szakaszon keresztezi a Fekete-fej alatt csordogáló Kis Ördög-árok medre, így régóta egy híd is volt itt az úton járók számára.

1974-ben a Nagy-réten

A patak egyébként szépen keresztülszeli a rétet is, de víz csak ritkán csordogál benne. Az Ördög-árokba nagyjából a Náncsi néni vendéglőnél torkollik be. A patakmeder tulajdonképpen kijelöli a rét lényegében beépítetlen egyik részének, és a különböző objektumok által részben elfoglalt és kerítéssel lezárt másik részének is a határát.

A Nagy-rét a hűvösvölgyi villamosvonal kiépülése után hamar nagyon kedvelt turista célpont lett, a végállomástól kellemes sétával megközelíthető hely volt, a cserkészmozgalom is hamar felfedezte. A környékbeliek persze már korábban is ismerték, legeltettek, sőt, egyes adatok szerint még dinnyét is termesztettek rajta. Talaja valamikor nedvesebb és tápanyagban gazdagabb lehetett, hisz a patakok hordalékából töltődött fel.

A szocializmus évtizedeire még emlékező generációk azt is fel tudják eleveníteni, hogy a Nagy-rét a munkásmozgalom története szempontjából is kitüntetett hely volt. Nagyjából száz éve itt kezdtek el az illegális kommunisták gyűléseket tartani különböző turistaegyleti fedőnevekkel, és az építőipari munkások is rendre itt ünnepelték május elsejét. Ezért a Nagy-rétet és az egykori Úttörővasút végállomását összekötő erdei útból 1973-ban Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából munkásmozgalmi sétányt alakítottak ki.

Retró épületek, modern sportpálya

És erre még ma is emlékeztet néhány mementó: az egyiken a kőbe vésve a „Hej, te bunkócska, te drága” kezdetű dal első sorának kottáját böngészhetjük ki, a másikon „nagyszabású illegális találkozókról” emlékezik meg 1950 májusában a 473-as számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat. A sétány legfeltűnőbb eleme egykor Kiss István munkája, az Alkotó eszme című alkotás volt: két hatalmas, krómacél lemezekből hegesztett kézfej, amely egy csillagdíszes vörös golyót tartott. Ez azonban röviddel a rendszerváltás után a Szoborparkba került, ma már csak egykori talapzatának roncsai lelhetők fel.

A rét, szerencsére, elkerülte azt a sorsot, hogy körbe legyen építve házakkal, így máig megőrizte régi, természetes hangulatát. Északról a Fazekas-hegy, nyugatról a már említett Fekete-fej határolja, délről pedig a Hárs-hegy zárja le a látóhatárt (még a kilátó is látszik innen a tetején). A terület a Pilisi Parkerdőhöz tartozik, ők gondozzák a gyepet is: de a százévnyi fokozott használat miatt itt nemigen találunk már különleges, ősi gyeptársulást. A rétet elegyes tölgyerdő keríti, néhány kifejezetten impozáns faóriást is rejtve (egy részén a WWF által készített táblák ismertetik a természetközeli erdőgazdálkodás mikéntjét).

Kiváló terep egy kis tavaszi sétára, kutyasétáltatásra, futásra (térkövezett futóköre nagyjából 750 méteres), és a nemrég elkészült kézilabdapálya is jól használható. Áthalad rajta a Mária-út és a Kéktúra is. A nosztalgiára fogékonyak számára pedig valóban felejthetetlen a jó időben nyitva tartó Céllövölde: a hurkapálcikára tűzött plüssmajmot mintha már láttuk volna húsz-harminc évvel ezelőtt is, a körhinta rendőrautója Ladát formáz, a horgászós játék fahalacskái is nemzedékek óta változatlanok. Mintha itt, ezen a hegyek ölelte budai réten egy kicsit tényleg megállt volna az idő.

V. Zs.