Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Mágnások palotája

2018. május 25.

Kőrössy Albert Kálmán műépítész, mint Lechner Ödön tanítványa, kezdeti neobarokk stílusát elhagyva a magyaros szecesszió egyik jeles képviselőjévé vált. A Török utca 8. szám alatti bérházat Bíró Gyula építőmesternek tervezte, aki több épületét is kivitelezte. 

Az 1907-ben átadott, a Magyar Királyi Állami Főgimnáziumhoz hasonló, lekicsinyített „Tündérpalota” lakói pedig az elkövetkező négy évtized alatt az ország XX. század eleji társadalmának extravagáns keresztmetszetét adták.

A háromemeletes bérházat még a Magyar Építőművészet című folyóirat is érdemesnek tartotta bemutatni. A dúsan, de arányosan díszített, „hullámos” homlokzat 27 utcai szobát rejtett két loggiával, az oldalszárnyakat, illetve a hátsó traktust további 46 udvari szoba, 13 cselédszoba, 19 fürdőszoba, 22 konyha, 25 éléskamra, 4 műhely, 22 árnyékszék és egyéb kiszolgálóhelyiségek foglalták el. Mivel Bíró Gyula Pesten lakott, ingatlanát csupán befektetésnek szánta, be sem költözött, mielőtt eladta.

A „Tündérpalotát” Sztehlo Kornél (1847–1940) jogtudós, ügyvéd, a polgári házasság hazai bevezetésének kezdeményezője és felesége Meskó Bertha vásárolta meg. Harmadik emeleti, ötszobás háziúri lakásukban nőtt fel négy fiuk és Margit lányuk, ő a szintén a házban lakó Drexler Béla miniszteri tanácsossal kötött házasságot.

Sztehlo Kornél unokái is a Török utcai családi otthonban nevelkedtek, köztük egy ideig a magyarosított nevű fia, (Szenczy) Aladár és Haggenmacher Márta frigyéből született Sztehlo Gábor (1909–1974) evangélikus lelkész, az első magyar önigazgatású gyermekváros, a Gaudiopolis létrehozója, a II. világháború idején számos árva és üldözött gyermek megmentője is.

Az évek során folyton cserélődő bérlők népes táborát színesítette dr. Csorna Kálmán, a Vaj- és Sajttermelő Rt. igazgatósági tagja, dr. Egyed Ferenc miniszteri tanácsos, Egyed Ferencné Sarbó Magda, dr. Belyus Mihály ügyvéd, Meller Gyula, a Magyar Építő részvénytársulat cégvezetője, Vásárhelyi Géza földbirtokos, Grossmann Károly, az Egyesült Tégla- és Cementipari Rt. igazgatója, Gajzágó Miklós I-III. kerületi járásbírósági elnök, Bene Ferenc székesfővárosi pénztáros, Kauders Lipótné Kann Emilia magánzó, Rieger Gyula gyáros, Rieger Tibor mérnök és zeneszerző, dr. Galovits Zoltán ügyvéd megözvegyült neje, Vásárhelyi Aranka, Renner Ernő, a Kaufmann Antal cég társtagja, cukor- és gyarmatáru-ügynök, dr. Preszly Lóránd, az Omke Lapkiadó Rt. igazgatósági tagja, nyugalmazott csendőr ezredes, Zajácz János cipészsegéd, Pálinkás Józsefné Scherhoffer Anna varrónő, dr. Szenner József, a Belvárosi Kereskedelmi Rt. igazgatósági tagja, nyugalmazott főispán.

Ugyancsak ebben a házban lakott Schwertasek Miksa gépgyári mérnök és felesége, Schmiedler Ida, valamint három gyermekük, Fedor, Frigyes és Dóra. Schwertasek a horvátországi Neu­schlosz-féle Našici Tanningyár Gőzfűrész Rt. Sušine-Gyurgyenováci telepét igazgatta. Tisztviselőként a parkettagyárban dolgozott Déry Tibor öccse, Déry György (1904–1944) is, ugyanis a vállalat nagybátyjuk érdekeltségébe tartozott, aki kereskedőt akart faragni a „léha” fiatalemberből, kevés sikerrel…

Déry Tibor írta édesanyjuknak 1928 júliusában: „Georgival gyakran voltunk együtt, kirándultunk is a Dunára […] A maradék idejét a sport és Schwertasekék között osztotta meg, akik időközben visszajöttek a Balatonról. Ma este utazik haza, azt hiszem, jól érezte magát itt, a rendkívül egyhangú diéta ellenére, jól is néz ki. Télen viszont néhány hónapra feltétlenül Budapestre kell jönnie, hogy itt kikúrálja magát, mert Sušinében mégsem fogja tudni betartani a diétát.”

A „Liebe Mamuska” 1932. március 26-i leveléből azonban kiderül, hogy György nemigen hallgatott családjára: „Abszolút nem szeretném, ha fizikailag tönkremenne, de meg kell tanulnia nélkülözni. Teát nem iszik, a kakaót főzze meg magának önállóan. Amúgy is, ha takarékoskodni akartok, az a legjobb, ha magatok főztök teát, kakaót, tojást vagy tejbegrízt. […] Megint valami meggondolatlan butaságot csinált, ami újabb bizonyítéka annak, hogy abszolút nincs benne felelősségérzet. Eljegyezte magát a kis Schwertasek lánnyal. Az szegény, mint a templom egere, az apja az nem keres, és ott van a beteg anyja. Hogy lehet ennyire könnyelmű egy 25 éves felnőtt ember, akinek nincs állása, a legcsekélyebb kilátása sem arra, hogy legyen, és ráadásul még valami nagy szenvedélyről sincs szó. Még egy pár héttel ezelőtt eszébe sem jutott, holott már évek óta ismeri a kislányt.”

Schwertasek Dóra azonban hamarosan az üzletember Lukács Andorhoz ment férjhez, Déry György pedig (bátyjával ellentétben) nem bujkált az országot megszálló németek elől. Auschwitzban halt meg.

Hosszú udvarlásának helyszíne, a Török utca 8. számú „Tündérpalota” ma alig hasonlít önmagára. A háború utáni első tatarozáskor minden megmaradt díszítőelemét leverték, az utca felől a szecessziós oromfalak, tornyok helyett pedig lapos tetőt „kapott”…

Verrasztó Gábor