Lábnyomok a Ferenc-halmon

A II. kerület Zugligettel határos szélén fekvő Ferenc-halom éppen ilyen: egy turistautakkal szabdalt, békés kis erdőség, amelyet jobbára csak a környékbeliek látogatnak.

Ha pontosabban be akarjuk határolni az elhelyezkedését, a Ferenc-halom a Kis-Hárs-hegytől dél-délkeletre fekszik a Budakeszi út és a Kuruclesi-völgy között. Nagyrészt erdő borítja, melyet itt-ott megszakít egy-egy kisebb rét vagy sziklacsoport. A hegy anyaga javarészt dolomit és dach­steini mészkő (előbbit a régebbi korokban bányászták is).

Hogy honnan kapta a nevét, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint egy valamikor itt állt Szent Ferenc-szoborról, mások szerint régi neve, a Faulenzer változott Ferenc-halommá az itt birtokos Kalmárffy Ignác nyomán, tisztelegve I. Ferenc magyar király előtt. Mivel lényegében a Kis-Hárs-hegy folytatása – előhegye –, így korábban lehet, hogy külön neve sem volt.

Ismertté tulajdonképpen az említett Kalmárffy Ignác, Buda örökös bírája tette, aki nejével, Reinprecht Katalinnal együtt a saját telkén és költségén kápolnát emeltetett. Ha kerületünk mai területét nézzük, ez az egyik legrégebbi egyházi épületünk, amely ma is áll: 1822. október 6-án szentelték fel Szűz Mária és Nepomuki Szent János tiszteletére. A kis templomot később mégis Szent László-kápolnaként jegyezték a környékről készült térképek.

Ismeretlen festő rajza az 1840-es évekből: a képen a Ferenc-halmi kápolna és Kalmárffy villája, előtérben szőlőművesek (még a filoxéra előtti Budáról)

Kalmárffy néhány évvel korábban már egy vendégfogadót is emelt a mai Kuruclesi és Budakeszi út találkozásánál (helyén ma a tűzoltóság épülete áll). Ahogy Pest és Buda nőtt, úgy lett egyre nagyobb a forgalom ezen a középkor óta járt úton: a környező falvakból (elsősorban Budakesziről) itt jöttek-mentek a kereskedők a városi piacokra. A fogadó tehát jól ment, de a kápolna is fontos célponttá vált. Különösen nagy becsben kezdték tartani azután, hogy 1866-ban Erzsébet királyné és két gyermeke (Gizella és Rudolf) hosszabb időt töltött a Budakeszi út melletti Kochmeister-villában. A császári gyermekek és anyjuk a kápolnába jártak misére, és gyakorta sétáltak a környező dombokon is. Látogatásuk emlékeként a királyné egy értékes, Mária Terézia-korabeli miseruhát is ajándékozott a plébániának. Lábuk nyomán pedig kezdett divatba jönni és benépesülni ez a környék – persze többnyire csak nyaralókkal, állandó lakosa ekkor még kevés volt.

Fél századdal később egy másik híres személy is itt hagyta a lábnyomát a Ferenc-halom oldalában: ő Baden Powell, a cserkészet megalapítója volt. 1928-ban látogatta meg a Ferenc-halom déli lankáin kialakított (de Hárs-hegyinek nevezett) cserkészparkot, ezt a 25 holdnyi bekerített tábort, ahol 1927-től kezdve a cserkészvezetők képzése is zajlott. (A Hárshegyi út elején található terület ma egy hotel szépen ápolt, sportpályákkal tűzdelt parkja.) A cserkészpark világviszonylatban is ismert volt, az emigrációban ennek mintájára alakítottak ki 1965-ben egy hasonló magyar cserkészterepet New York államban (Fillmore). Baden Powell (ismertebb nevén Bi-Pi) Hárs-hegyi agyagban maradt lábnyomát utóbb bronzból is kiöntötték, egy ideig még zarándokhelyként és madáritatóként funkcionált a II. világháború utáni államosítást követően is.

A térképen a Cserkészpark a Ferenc-halom oldalában

A Budakeszi út mentén a szép villák és lakóházak közt a már elhagyatott Béke Gyermekotthon épületei is felrémlenek, ha a zöld jelzést követve egy kis sétát teszünk itt. Elegyes erdő borul fölénk, meglepően sok kitaposott ösvénnyel, sétaúttal: még sincs itt nagy forgalom. Itt-ott egy-egy kiálló sziklára, kisebb rétre, vagy a Kuruclesi út házainak takarásában egy erdei motokrosszpályára is bukkanhatunk. A kis kápolna a csúcs közelében sokáig elhagyatva állt, 2011 óta azonban jó kezekbe, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezelésébe került. A fák közt járva néhol világháborús sáncok rémlenek fel: ádáz harcok dúltak itt akkoriban. Ma azonban ez a kis zöldterület békés, valóban alkalmas terep egy rövid sétára a jó levegőn.

Viczián Zsófia