Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Stílusok találkozása

2017. június 2.

 A Ferenc-hegyre futó Törökvész-dűlő (ma Búzavirág utca) felső részét 1940 nyarán egyedül Reichardt Gyuláné polgári leányiskolai tanár villája uralta, szemközt pedig a Budapesti Kertészeti Rt. rózsadombi telephelye volt.

 A 14. számú telket vitéz Szénásy Béla (1897–1973) papírkereskedő és felesége, Rózsa Piroska vásárolta meg, ahová reprezentatív családi házat építtettek.

 A háromszintes villaépület tervezésére Urbányi Vilmos (1898–1944) belsőépítészt kérték fel, aki az iratokon építőművésznek titulálta magát, és aki a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra a budapesti terek és középületek díszleteit, illetve díszítését és az Országháznál fölállított Szent István-oltárt is tervezte. A statikai számítás szintén neves szakember, Sávoly Pál munkája, a kivitelezést Wágner Gyula okleveles mérnök végezte.


A nagykövetség épülete 2007-ben

Az art deco stílusjegyeket mutató modern ház alagsorában tágas garázs, személyzeti szoba, kamra, mosókonyha, mángorló, kazánház, tárolóhelyiségek voltak. A földszint nagyméretű előszobája a konyha, a tálaló és az ebédlő mellett az épület „magjába” vezetett: a kör alakú, két emelet belmagasságú hall a galéria faragott korlátjáig leeresztett hatalmas rézcsillárral, a márványkandallóval és a „templomablakok” előtt húzódó terasszal alkotta a közösségi teret. A hallból induló félköríves tölgyfalépcső vitt fel az emeletre, a háló- és a fiúszobához külön fürdő és öltöző tartozott.

A második világháború alatt megsérült, de lakható villát vitéz Szénásy Bélától 1948. február 17-én Barta György és felesége, Székely Anna vette meg 40 ezer forintért. A helyreállítás során Bíró Elemér építőmester a hálószobát a hozzá tartozó fürdőszoba és gardrób felszámolásával megnagyobbította, a ruhatár pedig a földszinti tálaló helyére került.


A nagykövetség épülete 2010-ben

Az augusztusra elkészült házba új tulajdonosai be sem költöztek, 1948. szeptember 3-án 105 ezer forintért eladták Váncza József sütőporgyárosnak, akinek gellérthegyi villáját bombatalálat érte. Ő azonban feleségével és három gyermekével nem sokáig örülhetett otthonának, a Váncza családot ugyanis 1951 tavaszán az ÁVH kilakoltatta.

Az épületben több évtizede India nagykövetsége működik, ami mellé 2010-ben Hartvig Lajos tervei alapján felépült az Indiai Kulturális Központ: „A tömegek mozgalmassága, a nagy üvegfelületek, az ősi indiai formai elemek mai anyagokkal való megfogalmazása egyértelműen jelzik az épület születési dátumát, miközben az anyaghasználat és egyes részletek kialakítása utal kulturális gyökereire” – olvasható az építésziroda honlapján.

Verrasztó Gábor