Molnár Farkas, az építész

Nehéz egy polihisztor munkásságából bármit kiemelni, Budán azonban építészeti hagyatéka a meghatározó. Összesen negyven épületéből tizenöt lakóház és egy templom a II. kerületet gazdagítja. Molnár Farkas 1945. január 12-én, saját házában vesztette életét egy belövés következtében. Mindössze 47 évet élt. Ferkai András könyvajánlójában olvashatjuk: „Nélküle másként írnánk a huszadik századi magyar építészet és művészet történetét. […] alig másfél évtized állt a rendelkezésére életműve felépítésére.” A Bauhaus atyja, Walter Gropius pedig a következőt nyilatkozta munkásságáról: „Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életműve kiteljesedése előtt halt meg.”

1931: Bimbó út 75.

Dr. Angyal Árpád, a Magyar Általános Hitelbank cégvezetője, Angyal Árpádné Bloch Anna és Bloch Richárd magántisztviselő társasháza, tervezőtárs Ligeti Pál.

 
1931: Napraforgó utca 15.

A Ligeti Pállal közösen tervezett pasaréti mintatelep családi háza Fejér és Dános építési vállalkozók megbízásából készült. Első tulajdonosa Tischbein Ágnes volt, majd Berger Izidor kereskedő és neje, Deutsch Kornélia vásárolta meg. Gábor Eszter művészettörténész, építészeti szakíró szerint a házban „a Bauhaus-elvek először nyertek építészeti formát Magyarországon. A nyolcvan négyzetméter alapterületű egyemeletes villában a földszinten az alapterület felét elfoglaló nagy lakószoba mellett a gazdasági helyiségek, az emeleten négy különböző méretű hálószoba és egy fürdő volt. Az épület zárt tömegét mindössze a legnagyobb hálószobához kapcsolódó kis kilépő erkély bontotta meg, illetve a tetőteraszként kiképzett lapos tetőből kiemelkedő előtetős lépcsőházi felépítmény.”

1931: Cserje utca 4.

Hevesy Iván művészettörténész és fényképész felesége, Kálmán Kata villája a Rózsadombi Házépítő Rt. megrendelésére készült modern stílusban.

1931: Kavics utca 8/f

A családi házat Gróf József bútortervező építtette László Izidorné Rubovics Ernesztin és Gróf Józsefné született László Irén neve alatt.

1932: Cserje utca 4/a – a Rózsadombi Házépítő Rt. megbízásából Molnár Steinfeld László számára épült.

1932: Vérhalom utca 24. – a lakóépület Popper Ferenc társtervezésével, Bloch Leó kivitelezésében dr. György Ernő ügyvédnek és feleségének, Kende Paulának készült.

1932: Cserje utca 12. – dr. Kende János fogorvos és felesége, Popper Anna modern stílusú villája. A ház „tisztán és harmonikus formában képviseli Molnár építészeti elképzeléseit”.

1932: Hankóczy Jenő utca 3/a

A villaépületet Balla Szigfrid Frigyes, a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára és felesége, Schwarcz Ibolya részére tervezte Molnár Farkas. A statikai terveket Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, Fischer József építőművész felesége készítette.

Molnár Farkas  (Pécs, 1897. június 21. – Budapest, 1945. január 12.)

1933: Lotz Károly utca 4/b

Óriás Zoltán kivitelezésében, özvegy Lakatos Lajosné és társai megbízásából épült a modern villa, melyben a tervező is lakott. Ferkai András építészettörténész írja a házról: „Szabadon álló két-, illetve háromemeletes társasvilla félszinteltolásos rendszerrel, első szárnyában két kettős szintű lakással, hátsó szárnyában a közös gazdasági résszel és két 2 szobás lakással. Az egymáshoz képest átlósan eltolt két szárnyat a két tömegbe foglalt lépcsőház köti össze. […] A felső lakás, mely Molnár Farkas családjáé volt, még több újszerű megoldást tartalmazott. A lakótér melletti két fülkét (áttálalós ebédlő és olvasófülke) nagy tolófallal lehetett alternatív módon elkülöníteni vagy egybekapcsolni a nappalival. A lakótér heverőjét a fal nyílásán át a szomszédos beszélgetőfülkébe át lehetett tolni, így az vendéghálóként is működhetett. A belső lépcső a felső szinten tornaszobába érkezett, mely bordásfallal volt felszerelve. A napozóerkélyre a fürdőszobán keresztül lehet kijutni. A lakásból is megközelíthető építészirodához külön csigalépcső vezetett.”

1935: Csévi köz 7/a – dr. Sommer Alfréd ügyvéd és neje, Adorján Magdolna számára épült Molnár Farkas és Fischer József terve alapján.

 
1935: Harangvirág utca 11.

Tyroler József építőmester és felesége, Ep­stein Klára villája. „A Harangvirág utcai lakóháznál – annak ellenére, hogy két lakásról van szó – Molnár Farkas arra törekedett, hogy a házat a természettel a legszorosabb kapcsolatba hozza nemcsak formai szempontból, hanem a falak, ablakok és fűtéstechnika új szerkezeti lehetőségein keresztül, vagy a tornázóhely és a napozóterasz tetőre helyezésével” – írta az épületről František Kalivoda, a Fórum újságírója. Tyroler 1938-ban elvált feleségétől és kivándorolt Chilébe. A villát dr. báró Thierry Heribert vatikáni követségi tanácsos vette meg 71 ezer pengőért.

1936: Pasaréti út 7. – a hat nagy és két garzonlakást magában foglaló ház dr. Pekanovich István, az OTI Munkáskórház igazgató főorvosa és felesége, Okolicsányi Kuthy Edit számára épült 1936-ban.

1937: Trombitás út 32. – a társasház dr. Bajai Ernő részvénytársasági igazgató megbízására épült, amely eredetileg teljesen különálló villa volt, az összekötés az építési hatóság kérésére történt. Poros István kivitelezte, akárcsak a pasaréti úti házat.

1938–1945: Heinrich István utca 3-5.

A templom terveit Majsai Mór ferences atya, a Magyar Szentföldi Biztosi Hivatal vezetője rendelte meg Molnártól. Az első, merészen Bauhaus változat az Eucharisztikus Kongresszusra készült el. Rostás Péter történész szerint „A Magyar Szentföld-templom […] építészeti remekmű, a két világháború közti magyar architektúra egyik főműve lehetett volna, ha abban a formában megépül, ahogyan először papírra vetette a mester.” Molnár Farkas azonban Majsai kérésére változtatott a terven. 1949-ben az ÁVH leállította az építkezést, a szakrális torzó ezután volt ipari tanulók intézete, művésztelep, traktorgyár és Budapest Főváros Levéltára használta raktárként.

1940: Pentelei Molnár utca 3. – a villa építtetője Papp-Kökényesdy Sándor százados és felesége, Szeőke Izabella.

1943: Széher út 84. – Kútvölgyi Istvánnak, az Ibusz Rt. cégvezetőjének a lakóháza. Ez a modern épület Molnár Farkas utolsó megvalósult terve.

Összeállította: Verrasztó Gábor
Forrás: Ferkai András: Molnár Farkas. Akadémiai disszertáció, 2011.