Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A Budai Katolikus Kör

2017. május 22.

 A Budai Katolikus Kör 1902-ben alakult meg, egyházi elnökének Kanter Károlyt, a Budavári Palota plébánosát választották, a világi elnöki tisztséget pedig Pallavicini Ede őrgróf töltötte be.

 Az egyesület a Toldy Ferenc utcában kapott helyiségben tartotta rendezvényeit, de a hamarosan hatszáz fősre növekedett taglétszám miatt Kanter elhatározta egy székház építését.

 A később „Budapest apostolaként” emlegetett kanonok létrehozta az építőbizottságot, és a dr. Vaszary Kolos hercegprímástól kért 40 ezer koronás kölcsönből megvásárolták Probst Ferdinándné, született Wagner Mária és társai, Wagner Alajos és dr. Millacher Lajos Kacsa utcai szikvízgyárosok 1881-ben épített kétemeletes bérházát a Pálffy (ma Bem) tér 4. szám alatt, ahol a Fürdő utcai távbeszélőközpont budai fiókállomása is működött.

A lebontott épületek (a vele szomszédos kisebb házat is megvették) helyén 1911. december 17-én helyezték el az ötemeletes, manzárdtetős székház alapkövét, az ünnepi beszédet Kanter Károly mondta: ,,Három fiatal, lelkes pap, Milakovszky István, Thym Adolf és dr. Sebők Imre látva azt, hogy itt Budán a katolikusok nélkülöznek olyan helyiséget, ahol társadalmi téren találkozhatnak, katolikus ügyeiket megbeszélhetik, […] hova aggodalom nélkül mehetnek és vihetik magukkal családtagjaikat szórakozni: elhatározták, hogy Katolikus Kört alakítanak. […]

A budai társadalom színe-java jelent meg a szervezkedő gyűlésen, még pedig olyan nagy számban, hogy a terem zsúfolásig megtelt és a Katolikus Körbe tömegesen léptek be a tagok. […]

Midőn azonban a Budai Katolikus Kör tőle telhetőleg, sőt nem egyszer nagy áldozatok árán iparkodott megfelelni feladatának és a katolikus polgárok társadalmi igényeit kielégíteni, mindinkább érezhetővé vált egy megfelelő és saját tulajdonát képező helyiség hiánya. Hiszen a mi Körünk hivatása, hogy nem egy kerületnek, hanem a székesfőváros budai oldalán élő összes katolikusoknak legyen Katolikus Köre és találkozó helye, hogy egyéb kaszinókkal kényelem dolgában is kiállhassa a versenyt és hogy nagyobb közönséget fogadhasson be az összejövetelekre és előadásokra és hogy kulturális eszközökkel is kellően fel legyen szerelve.”

A 250 ezer koronás bankkölcsönből felépült szecessziós stílusú palotát Baumgarten Sándor tervezte, az épület udvarán meghagyva a török időkből származó, öt méter falvastagságú Kakas-bástyát az ágyúkamrákkal, és a Kakas-kaput. A Budai Katolikus Kör 1912-ben átadott székházának a tér felőli homlokzata az első és a második emeleten kétszintes színháztermet rejtett, de a vendégek egy klubszobában billiárdozhattak is.

Az épület földszintjén volt Borovszky Lajos Kakas-kapu sörözője, a Budapesti Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal, a brazil konzulátus és a budai evangélikus családok találkozóhelye, a Pálffy étterem, melyet Mayer Pál és felesége, Polifka Anna vezetett. A felszolgált borokat saját, Balaton melletti 18 holdas szőlőjükben termelték.

Az emeleti lakásokban az évtizedek során lakott Burián Róza fővárosi tanító, Oberhuber Jenő déli vasúti titkár, Szász Sándor MÁV-főorvos, Joachim Ferencné Sebők Margit festőművész, Torda Kálmán postamérnök, dr. Stekly Lajos rendőrkapitány, Weeber Alfréd nyugalmazott altábornagy, Rimély Gyöngyi miniszterelnökségi irodatiszt, Hornyák Endre okleveles gépészmérnök, műszaki havidíjas, dr. Faragó Sándor, a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára ügyvezető igazgatója, Basilides Barna festőművész, Gyarmati Artúr kereskedő, Balázsik Róza cseléd, mindenes és dr. Pálffy Elek ítélőtáblai bíró is.

A katolikus egyesület helyiségeiben pedig egymást érték a jótékonysági bálok, előadások, koncertek, 1924. november 8-án este például József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony tiszteletére tartottak zártkörű díszhangversenyt, melyen a Budai Dalárda mellett az Operaház több énekese is fellépett.

Az épületet 1945-ben használatba vette a Külügyminisztérium, de a Budai Katolikus Kört hivatalosan csak 1949. július 5-én oszlatták fel. A szintén szecessziós stílusú Számvevőszék palotájával harmonikus egységet alkotó házat Csák Gézáné építészmérnök 1995-ben átalakította. Díszeit leverték, homlokzatát néhol az első emeletig visszabontották, illetve kőlapokkal burkolták be, a padlást megszüntették, helyette teraszos lapostetőt terveztek, az udvart üvegtetővel fedték le.

A Bem téri ház jelenleg is a Külgazdasági és Külügyminisztérium B és C épülete, itt alakították ki az aulát, amely helyet ad az állománygyűlésektől a fogadásokig különféle rendezvényeknek. Az egykori színház „maradványa” a másik nagy befogadású helyiség: a konferenciaterem, ahol a misszióvezetők (nagykövetek, főkonzulok) évente összeülnek tanácskozásra.

Verrasztó Gábor