Vadászház a buda-nyéki lankákon

„Budától északra van a királyi vadaskert; Nyék a neve. Kerítéssel övezték. Erdeje nem éppen sűrű; kellemetes tisztások tarkítják. Szélén a királyi vadászkastély áll, nagyszerű épületekkel.” E sorokat Oláh Miklós Hungária című művében olvashatjuk – az író hiteles tanúja volt a maga korának, a XVI. század első évtizedeinek. Mi több, a Hunyadiakkal közeli rokonságban is állt, a budai királyi udvart pedig jól ismerte. Csak éppen az utókor nem tudta, hogy a nagy török kori pusztítások és a múló évszázadok után hol is keresse az általa említett nagyszerű, Buda környéki vadászkastély nyomait. Sokáig az is tisztázatlan volt, hogy a nevezett Nyék falu hol állt – ma már tudjuk, hogy nagyjából a mai Kelemen László utcától északnyugatra, az Ördög-árok feletti oldalban lehetett.

 A buda-nyéki vadászkastély rekonstrukciós rajza

A vadaskert nyomait is sokáig inkább a Sváb-hegy felé keresték. Végül az 1930-as években egy mérnökember, az autodidakta régész, Garády Sándor találta meg. Ő ugyanis komolyan vette Bonfini meghatározását, hogy a kastély éppen a Budától induló út harmadik mérföldkövénél áll. Ez Garády számításai szerint 4500 méternyi távot jelentett a Szombat, azaz a mai Bécsi kaputól. Az innen induló út vonala ősidők óta adott volt, hisz azt a domborzat és az Ördög-árok kijelöli: az adott távot precízen lemérve pedig az egykori Hidegkúti út 48.-as (ma Hűvösvölgyi út 78.) szám alatti telekhez jutott. Ez akkoriban a Gerliczy család tulajdona volt. A teleknek ebben az út felőli sarkában egy kis kerti lak állt. „A báró Gerliczy családban – írja Garády 1932-es cikkében – szájhagyomány volt, hogy a telken Mátyás király vadászkastélya állott és pedig éppen ott, ahol a kerti ház állott. Ez a hely a telken levő kimagasló domb, amely gyaníttatja, hogy alatta romok lehetnek. A kerti házat nyilván báró Gerliczyék kegyeletből építették a romokat rejtő halomra, mintegy emlékéül Mátyás királynak és kastélyának. Oromfalán egy fülkében Hunyadi Mátyás gipszszobra volt látható.” Egy helyi kertész és egy kubikos pedig megerősítette: nem messze innen régi kőfalakat találtak. A régész ásni kezdett, és a következő évek során három fontos dolgot is talált: két épületet és egy Árpád-korban épült kis templom nyomait. A templom körül sírokat is feltárt, és meglelte az egykori királyi terület kőfalának nyomait is. Garády rengeteg, sárgás budai márgából faragott míves kőtöredékre is bukkant. Utóbb aztán, az ’50-es, majd a ’90-es években további hitelesítő ásatásokat végeztek a területen, amelynek, sajnos, idő közben jó részét már felparcellázta a főváros. Mára így elég pontos képünk lehet arról, mi is állt egykor az Ördög-árok feletti, pompás panorámájú magaslaton. Az első épületet valószínűleg Zsigmond király idejében emelték. Nemcsak ő, hanem neje, Mária is szenvedélyes vadász volt. A viszonylag szerény méretű vadászház valószínűleg még Mátyás idejében is használatban volt. Itt tölthette az esti órákat télen mívesen faragott kandallója mellett – ebből egy kis darabot sikerült is megtalálnia a régészeknek. Innen indult híres vadászataira a környező erdőkbe, tudós beszélgetésekre a budaszentlőrinci barátokhoz – vagy éppen más célokkal a rejtélyes, szép juhásznéhoz. 

A buda-nyéki vadászkastély rekonstrukciós rajza

Vadászház a buda-nyéki lankákon Mátyás királynak, ahogy azt júniusi számunkban olvashatták, csodálatos, fallal kerített vadaskertje volt Budán, kerületünkben. A vadászterülethez egyúttal vadászház, mi több, vadászkastély is dukált: most ennek eredünk nyomába. A tudomány mai álláspontja szerint nagyobb szabású építkezések itt csak Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben, de még inkább II. Ulászló királysága alatt indultak meg. Ekkor, az 1500-as évek elején emelhették azt a két épületet is, amelyeknek az alapfalait a helyszínen látni lehet, és amelyekről a rekonstrukciós rajzok is születtek. Az egyik épület a királyi lakosztályokat foglalta magában, a másik pedig tulajdonképpen egy hatalmas fogadóterem volt, széles árkádsoron nyugvó körerkéllyel: itt valószínűleg a nagy vadászatok után még nagyobb lakomákat rendeztek. A két épület által körbezárt kertben egy csepp alakú tó nyomaira is rábukkantak, és azt csak sejteni lehet, hogy a korabeli kertművészet milyen pazar összképpel kápráztahatta el az idesereglő vendégeket. II. Ulászló korában bővíthették ki Nyék falu templomát is, amely valószínűleg királyi kápolnaként is funkcionált, és az épületegyüttestől kissé távolabb, a testi örömök mellett a lelki békességet szolgálta. Aki ma elhalad e gazdag múltú telek mellett, mindebből szinte semmit se láthat. A területet öles gaz lepi be, már a romokat védő modern tetőszerkezet is, mint valami azték piramis, kezdi eltűnni a mindent körülfonó zöldben. A tájékoztató táblák már rég nincsenek meg, csak a környező villanyoszlopokon látni még a történelmi emlékre utaló turistajelzést. Pedig a romterület a főváros páratlan kincse, európai léptékkel mérve is jelentős történelmi emlékünk, ami több törődést és figyelmet érdemelne.

A kulturális örökség nApjAi keretében SZEPTEMBER 15-én 10 és 12 óra között a Nyék-Kurucles Egyesület szervezésében a romterület ismét látogatható lesz (II. Hűvösvölgyi út 78., bejárat a Fekete István utca felől). Részletes program a következő lapszámunkban, illetve www.oroksegnapok.hu.

Viczián Zsófia