Hirdessen a Budai Polgár Online-on!
Helytörténet
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A neobarokk Kocsis-villa lakói

2018. május 4.

A négy Tóth fivér (Tóth Árpád hittantanár, dr. Tóth Ernő magánzó, Tóth Gábor dohánytőzsde-tulajdonos és dr. Tóth Gyula hittantanár) még az előző századfordulón kilenc egymás melletti telket örökölt a Vérhalom téren. 

A két legjobb fekvésű terület összevonása után 1936-ban itt építtették fel Kocsis Tivadarral (1892-1950) családi villájukat. Kocsis pedig a neobarokk stílus kifinomult művelőjének számított…

Ferkai András építészettörténész írja: „A neobarokk a húszas évek villa- és bérházépítésében vált inkább általánossá. A budai zöldövezetben és a zuglói kertvárosban mennyiségük vetekszik a későbbi modern lakóépületekével. Az újgazdag villák és úrhatnám polgári családi házak nagyobb része meglehetősen középszerű, tisztes építész-iparosok, építő-iparművészek, építési vállalkozók, építőmesterek munkájának eredménye volt. Közülük egyedül az Iparművészeti iskolát végzett Kocsis Tivadar nevét említjük, aki egymaga több tucat neobarokk villát épített a Pasaréten, a Rózsadombon és a Naphegy környékén.”

A Tóth testvérek házának homlokzata keletre néz, a főbejárat feletti díszes erkélyt négy oszlop tartja. Kocsis a kapu mögé szélfogó helyiséget is tervezett, hogy télen ne hűljön ki a tágas előcsarnok, ahonnan a lépcső indul az emeletre. A földszinten eredetileg jobbra a nappali, balra két szoba nyílt, a hátsó fronton volt a házmester szoba-konyhás lakása, két cselédszoba, a személyzeti lépcső és a garázs.

A villa „lelkét” az emeleti, közel száz négyzetméteres hall adta, melyhez két nagy hálószoba és a tálaló csatlakozott. A nyugati, illetve az északi oldal felé nézett az üvegezett veranda, a konyha, a fürdőszoba és a ruhatár. A pincébe került a mosókonyha, a központi fűtőberendezés, a szénraktár és a terem méretű, kihasználatlan tárolók.

1939 tavaszán a Magyar Posztógyár Rt. a Tóth testvérektől megvette a házat, és egészen az államosításig kereskedőcsaládok laktak benne. Egyik akkori lakója, Bauer Lászlóné Fischer Erzsébet, a Remix Elektrotechnikai Gyár egykori képviselője ugyan 1958-ban kérte az ingatlan mentesítését az államosítás alól azzal a méltányossági indokkal, hogy havi hatszáz forintos jövedelméből még beteg édesanyját is el kell tartania, ráadásul annak idején a Közintézményeket Elhelyező Bizottság törvénytelenül lakoltatta ki, de kérelmét az I. fokú hatóság elutasította, mert a házat „100 %-ig állami szerv használja”.

Németh Miklós, a rendszerváltás előtti kormányfő a Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatósága kezelésében lévő Vérhalom tér 7. szám alatti vendégházat jelölte ki a mindenkori miniszterelnök rezidenciájának, de ő nem költözött be, és a rózsadombi ház nem nyerte meg utódja, Antall József tetszését sem.

Végül tízéves mandátumának lejárta után, 2000 augusztusában Göncz Árpád köztársasági elnöknek utalták ki a reprezentatív villát „nyugdíjas éveire”. Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt és az unitárius Haimann Ilona fia gyermekkorát is Budán töltötte, a Bors utcában lakott nagyszüleinél. Löllbach Emma reformiskolájába (Új Iskola) járt elemibe és az Attila úti Werbőczy István Gimnáziumban érettségizett. Göncz Árpád a Vérhalom téri házban családja körében hunyt el 2015. október 6-án, életének 94. évében.

Verrasztó Gábor