Életmód
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

25 éve a gyermekek lelki egészségéért

2018. szeptember 10.

Idén már 25 éves a Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, ahol évente összesen négyezer gyereket látnak el.

Területi ellátási kötelessége alapján 18 éves korig II. kerületi gyerekeket is fogad az intézmény. Ha a gyerek nem tudja kiegyensúlyozottan élni hétköznapjait és például szomatikus tünetek jelentkeznek nála, érdemes szakembert felkeresni.

Az 1989 óta működő Vadaskert kórház az ország fővárosi és vidéki térségei – mintegy 3,5 millió lakos – számára biztosít komplex gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátást. Tikek, valamint Tourette-szindróma (idegrendszeri probléma miatti zavaró, akaratlan mozgások) gyanúja esetén kötelező ellátási területén kívülről is fogad betegeket. – Évente mintegy négyezer család fordul meg az ambulancián, a fekvőbeteg osztályra körülbelül ezerötszáz gyerek kerül. Felmérések alapján az érintettek ötöde fordul csak hozzánk, vagyis jóval több olyan gyerek van, akinek szüksége lenne segítségre. Évről évre egyre fiatalabb gyerekekkel érkeznek ide, aminek örülünk, mert sok probléma megelőzhető – mondta el dr. Nagy Péter igazgató, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos. Az első ambuláns vizsgálaton egy tájékozódó beszélgetés keretében elemzik a problémákat és a tüneteket. Ezután egyeztetnek a szülőkkel az esetlegesen szükséges további vizsgálatokról. Az igazgató szerint az egyik leggyakoribb probléma a hiperaktivitás és a figyelemzavar. Az iskolában komoly gondot okoz a szétszórtság, mert hiába okos a gyerek, nem tudja elsajátítani a tananyagot. Enyhébb esetekben, óvodás korosztálynál viselkedésterápiás beavatkozásokon tanítják meg a szülőknek, hogyan reagáljanak konfliktusos helyzetekre. 

dr. Nagy Péter igazgató

– A praktikus trükkök segíthetnek, de a szétszórtságot nem szüntetik meg. A kutatások szerint az omega3 készítmények jól hatnak a betegekre. Súlyosabb esetekben javaslunk csak gyógyszert, amikor a gyereknek a hétköznapjait már megkeserítik a tünetek, vagyis kudarcok sorozata éri, mindig szidást kap és lemarad a tanulmányaiban – mondta a szakember. Hozzátette, kezelnek anorexiás betegeket, akik életveszélybe kerültek a fogyás miatt, szorongó és depressziós gyerekeket is. Megjegyezte, a legértelmetlenebb halál az öngyilkosság, amely  minden esetben megelőzhető lenne. Az igazgató beszélt arról is, hogy a Vadaskertben ma már korosztályok szerint el tudják különíteni a gyerekeket, emellett külön terápiás részleg működik náluk, ahol a 10–12 éves korosztálytól kezdve technikákat, stratégiákat tanítanak a gyerekeknek. Ezek a foglalkozások egy héten keresztül tartanak és nagyon hatásosak. A kórház indulásakor még 90 napos ellátás is előfordult, ma már átlagosan 5-6 napig maradnak az osztályon a gyerekek. A 25 év alatt mindig ugyanaz volt a kérdés, hogy amit teszünk a gyerekért, azzal jót teszünk-e vele. Ma már tudjuk, hogy fontos őket közösségben tartani és nem jó, ha hónapokra kiesnek az iskolából – hangsúlyozta az igazgató, aki szerint siker, hogy a Vadaskertben maradni nem büntetés, a szép környezet és az intézmény családias hangulata miatt biztonságban érzik magukat a gyerekek. 

 

 

Baj az, ha a gyerek maximalista?

 

Dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány igazgatója, pszichológusa szerint a maximalizmus egy jellemvonás, nehéz kérdés, hogy hátráltat-e vagy előre viszi az életet. – Mert példának okáért, ha valaki műtőbe kerül, akkor biztosan nagyon megnyugtató, ha tudjuk, hogy az orvos perfekcionalista – fogalmazott a szakember. Hozzátette, ameddig megvan az ötös, nincs probléma, addig minden működik, ha valami viszont nem sikerül, hiba csúszik a rendszerbe, és a kérdés ilyenkor az, hogy hogyan küzd meg vele a gyerek és a családja. Kivált-e hangulati, vagy önértékelési zavart. – Ha magas az elfogadás mértéke és megengedett a hiba, akkor előrevisz. Ha nagyon magasak az elvárások és alacsony a tolerancia, az traumát okozhat, hosszú távon rontja az önértékelést. Ilyenkor a gyerek kognitív torzítást végez, vagyis aránytalanul nagy fókusz kerül a hibákra és kicsi a sikerre.

dr. Tárnok Zsanett

A sikerre való ránézés az alap, „ez megvan” érzés. Az egész teljesítményhez képest a kis hiba pedig úgy megnő, és úgy épül be, hogy ezt se tudtam „megcsinálni” – magyarázta a szakember. Fontos, hogy ha beüt a krach, érezze a gyerek, hogy hibázhat. Biológiai programja alapján meg akar felelni a szüleinek, akkor is, ha konkrétan nincsenek kimondva az elvárások, mert érzi őket. A kamaszkori lázadás is arról szól, meddig fogadnak el. Nehéz eldönteni, hogyan alakul ki a maximalizmus, de általában a szülők is maximalisták, ilyenkor a gyerek meglévő biológiáját erősítheti a környezeti minta. Dr. Tárnok Zsanett kiemelte, nagyon fontos hogy legyen olyan terület a gyerek életében, amely független az értékeléstől, szereti és jó benne. – Egy jó hobbi örökös önbizalom-növelő forrás lehet. Beszélt arról is, hogy az informatikai forradalom közepében élünk, el se tudjuk képzelni, öt év múlva milyen tudásra lesz szüksége a gyerekeinknek. – A szülők sokszor bizonytalanok, nem tudják, hogy jó képzést választottak-e a gyereküknek, ezért is nőhetnek az elvárásaik – fogalmazott. De mint mondta, mindig kiderül, hogy minden iskolából kikerülhet sikeres gyerek, és néha hasznosabb, ha valaki egy kevésbé erős intézménybe jár, ahol mondjuk megtanul kreatívan gondolkodni.

Novák Zsófi Aliz