Életmód
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Farsangi mulatságok a kerületszerte

2019. február 27.

Kerületünkben is több helyszínen tartottak télbúcsúztató, tavaszváró táncos mulatságot.

Ferences bál a Móricz Zsigmond Gimnáziumban

Az Országúti és a Pasaréti Ferences Plébánia a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tartotta hagyományos közös farsangi bálját. A mulatságon rengeteg vidám családi program várta a kicsiket és a nagyokat: koncert, tánc, tombola, borkóstoló, arcfestés, kézműves program, játékbarlang és teaház is volt. Az eseményen Láng Zsolt polgármester, Varga Mihály miniszter, országgyűlési képviselő köszöntötte a vendégeket. 

A Szent Angéla Ferences Gimnázium végzőseinek nyitótánca

A farsang jelmezversenyén idén is több mint százan vettek részt, a győztesek értékes ajándékokat vihettek haza. A népszerű verseny eredményeit a zsűri elnökei, dr. Törös Edit főorvos, Werner Ákos és Zsombor atya ismertették. Hangsúlyozták, hogy mindenki nyertes, hiszen a résztvevők egytől egyig ötletes és szép jelmezekkel készültek. A kicsik között a tűzoltójelmez, a nagyoknál a repülő szőnyegen közlekedő Jázmin hercegnő lett az első helyezett. A zsűri különdíját a rózsát osztó Árpád-házi Szent Erzsébet kapta. A családos kategóriában az Egy boszorka van, három fia van elnevezésű jelmez lett az első. Láng Zsolt polgármester a Pasaréti templom és a harangok, Varga Mihály miniszter pedig az Egy pakli kártya családi produkciónak adott át különdíjat. A farsangon a nyitó táncot a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium végzősei adták elő. 

Több mint százan vettek részt a jelmezversenyen

A polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, öröm és jó érzés, hogy a kerület olyan közösségeknek ad otthont, mint a ferences családok összetartó közössége. Megjegyezte, 2019-ben nagy megmérettetés előtt állva erőt ad számára, hogy azért dolgozhat, hogy a kerület közösségei tovább erősödjenek és gyarapodjanak.

 

A bálon részt vett továbbá Balsai István alkotmánybíró, Ernyey László, az egyházi és karitatív szervezetek tanácsnoka, Frajka Félix ferences szerzetes, Lendvai Zalán plébános, Dobszay Benedek tartományfőnök, Hajnissné Anda Éva tankerületi igazgató, valamint Biró Zsolt, Riczkó Andrea és Skublicsné Manninger Alexandra önkormányzati képviselő is.                 PZS – NZSA

XVII. Pesthidegkúti Polgári Farsangi Bál

Tizenhetedik alkalommal rendezte meg a HÖLPP, azaz a Húsz Önkéntes, Lelkes Pesthidegkúti Polgár a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége farsangi bálját, ezúttal a retró jegyében. A báli műsort megelőzően – amelyben mások mellett Hamar Éva operaénekes, Dózsa László színművész és Murányi László újságíró is fellépett – a rendezvény védnökei köszöntötték a részvevőket. Elsőként Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz.

– A polgári hétköznapokhoz hozzátartoznak a polgári ünnepnapok – mondta, majd köszönetét fejezte ki az immár tizenhét éves hagyományra visszatekintő mulatság első szervezőinek, illetve azoknak, akik a mai napig életben tartják a tradíciót, aminek lényege a közösség megtartása és a polgári értékek ápolása.

Láng Zsolt polgármester köszöntötte a vendégeket

Láng Zsolt polgármester stílusosan a retróból készült a bálra. Utánanézett, hogy mi történt a világban, hazánkban és a II. kerületben ötven, illetve negyven éve. Ami szűkebb pátriánkat illeti, éppen ötven éve, 1969 februárjában kezdték el építeni a Császár fürdő új szárnyát, amely az 1976-os átadáskor a Császár–Komjádi uszoda nevet kapta. 1979-ből egy szomorú hírt emelt ki a polgármester: ekkor hunyt el a magyar groteszk szülőatyja, Örkény István, aki 2012-ben kerületünk posztumusz díszpolgára lett. Arról is megemlékezett, hogy 1969-ben Elvis Presley, Bob Dylan, a Rolling Stones, a Beatles, Magyarországon az Illés, az Omega és a Metró együttes adott ki új albumot, ’79-ben pedig Tina Turner, az AC/DC, a Queen, és ebben az évben jelent meg Cseh Tamás és Bereményi Géza első közös lemeze is. A hetvenes évek utolsó évében jelentkezett új koronggal Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Máté Péter és Korda György is. 

Késő éjszakáig táncoltak az örökzöld slágerekre

A farsang fővédnöke, Kondor Katalin, illetve Bozzay Kató, a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének elnöke is köszöntötte a bálozókat és a díszvendégeket, köztük Dankó Virág alpolgármestert, Csabai Pétert, a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat elöljáróját, Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadót, valamint Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőt.

A műsor, a közös éneklés és a vacsora elköltése után kezdetét vette a hajnalig tartó mulatság, amelyen a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek legnagyobb slágereire rophatták a táncot a hidegkúti bálozók.

Régi farsangok Pesthidegkúton

A Pesthidegkúti Helytörténeti Gyűjtemény értékes adatokat őriz az 1950-ig önálló község német ajkú lakosok ünnepeiről, szokásairól. Egyik leggazdagabb forrásunk Helter Ferencné, Erzsi néni visszaemlékezése. Ebből, a farsangi szokásokat bemutatóból válogat a cikkíró, s egészíti ki saját kutatása eredményével.

A farsang a vidámság, a felszabadultság ideje a hosszú tél után – és a szigorú sorrendben megrendezett báloké. Először volt a legénybál, az abban az évben bevonuló legények tiszteletére, akik a kalapjukon rozmaringgal, színes pántlikával jelentek meg a vendéglőben, külön asztalhoz ültek. A már kiszolgált katonák, az öreglegények áldomást ittak, kezet fogtak velük, ezzel jelezték, befogadják őket maguk közé. A zenekar tust húzott, ’hoch soll Sie leben, dreimal hoch!’ , majd három táncot játszott a tiszteletükre, amit csak az újoncok táncoltak. 

A régi farsangok, bálok színhelye a Kratzer vendéglő (1901

Az ún. elit bálját (vacsorával!) a Kratzer vendéglőben tartották. Erre a legény csak azt a leányt hívta, akit később feleségül vett. A farsang igazán nagy bálját a házaspárok tiszteletére rendezték, ahonnan a legényeket, ha betévedtek, bizony kisöprűzték. A bálon az ifjú házasok tiszteletére húzott tust a zenekar, „hoch soll sie leben” – Isten éltesse őket sokáig! Ők pedig kötelességtudóan kivonultak az ivóba, a férfiaknak sört vagy bort, a nőknek édeset fizettek, és megvendégelték a zenekart is. Amikor pihent a zenekar, a lányok körbe álltak, egymásba karolva énekeltek, a férfiak az ivóban biliárdoztak, kártyáztak vagy összekapaszkodva szintén énekeltek.

A bálokon a polka, keringő, hoppszasza járta. Ez utóbbi nem volt könnyű: „Én csak marhatrappnak hívtam, mert igen fárasztó volt. Igazán tudni és bírni, az már virtus volt a javából” – így Erzsi néni, aki a rövid farsang kétségtelen hátrányát is felemlíti, amikor kevés volt az esküvő, mert a rövid idő alatt csak a szép lányok keltek el.

„A farsang farka, azaz vége három napig tartott. Hétfőn már bolondnak öltöztek, s kedden már az utcán szaladgáltak „meszelővel, teknővel, kéményseprőkefével, kit feketére, kit fehérre meszeltek. Kitömték magukat, melleket csináltak, vastag lábat (…), a férfiak nőnek öltöztek, a nők férfiaknak. A nők fonnyadt sárgarépát meg petrezselymet kötöttek a nadrág elejére, öreg kalapot tettek a fejükre.” Éjfélkor egy teknőt tettek az asztalra, „egy önként jelentkezőt besegítettek, aki már úgyis részeg volt (…) Egy személy papnak öltözött, páran ministránsnak (…) várták a csengőt, azaz a kolompot, amit a tehenekről levettek. A nők sírtak, ájuldoztak, mily nagy kár, hogy meghalt, szegény bolond – betakarták egy abrosszal, az volt a szemfödél (…) és mindenki sorba ment, piszkálták a szegény elázottat. Tormát dugtak a takaró alá, kolbászt tettek a kezébe, végül gyertyát gyújtottak és különböző tréfás dalokat énekeltek Ádámról és Éváról, majd nagy sírás közepette a vállukra vették a teknőt és kivitték a szegény bolondot. Így temették a farsangot és a vidámságot. Szerdán a templomba mentek, ahol a pap hamuval keresztet rajzolt a homlokukra: ember porból vagy és porrá leszel, és egyszer visszatérsz a földbe. 

Ezzel véget értek a vidám napok, jött a böjti időszak. Zajos mulatság nem volt, a templomot látogatták a község lakói.” – eddig tart Erzsi néni farsangról szóló tudósítása. 

Amit a helytörténettel foglalkozó cikkíró hozzátehet, az nem sok, de talán az újdonság erejével hat. Kutatásai során ugyanis rátalált Bonomi Jenő etnográfus írására a kakasütés szokását illetően. 

A jeles néprajztudós tíz dunántúli német községet említ, ahol a XIX-XX. század végén-elején gyakorolták a farsangi kakasütést [Hau(n)khäimpfn], közöttük Pesthidegkúton, az 1920-as évek végéig. Általában élő, nyakig földbe ásott kakas fejét kellett leütni. Az állatkínzást elsőként az egyház tiltotta meg, majd a hatóság, később az állatvédők. Községünkben azonban a szelídebb változat tartotta magát: levágott kakast tettek egy cserépfazék alá a kocsmaudvaron. Bekötött szemmel, bottal kellett eltalálni. Akinek nem sikerült, egy liter bort fizetett társainak, majd kiásták a kakast, megfőzették és közösen elfogyasztották. 

Pesthidegkútról mára eltűnt ez a szokás, ám országszerte, megszelídülve, tovább él: kakas helyett lefelé fordított virágcserepet, üveget stb. kell a versenyzőknek egyetlen, jól irányzott ütéssel eltalálni. A győztes, a legügyesebb legény általában egy szép, felpántlikázott kakast kap jutalmul.

dr. Czaga Viktória helytörténész