Ajánló
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Egyedi ősnyomtatványok a Török utcában

2017. április 24.

 Sok olyan értéket rejt kerületünk, amiről ritkán hallunk, ilyen a Török utca épületei között megbújó Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár is.

 Nevéből ítélve azt gondolhatná az olvasó, hogy csak az orvosoknak érdemes ide betérni, de ez tévedés lenne. A benne fellelhető, XV. században készült ősnyomtatványok, Buda első ábrázolása mindenkit lenyűgözhet, nem beszélve a könyvtár patinás olvasóterméről, aminek már jellegzetes illata is a múltat idézi. A különleges gyűjteményről dr. Magyar László Andrással, a könyvtár vezetőjével beszélgettünk.

 – Európai hírű gyűjteményben járunk, amely mintegy 150 ezer példányt foglal magába: könyveket, folyóiratokat, különlenyomatokat. Immár 37 éve dolgozom ebben a gyönyörű épületben, és húsz éve vagyok a könyvtár vezetője. Latin–magyar szakos tanárként végeztem, ógörögül is tanultam. Főként nyelvtudásom miatt kerültem ide, hiszen a gyűjteményünk 15-20 százaléka latin vagy görög, de héber, szanszkrit, maláj vagy thai kiadványaink is vannak. A könyvtár alapját az egykori Budapesti Királyi Orvosegyesület gyűjteménye képezi. Az alapgyűjtemény az emeleteken található, de a pincétől a padlásig minden helyiségünkben régi könyveket, folyóiratokat őrzünk.

Fotók: Soós Dániel

Mi tartotta itt ennyi ideig?

Amikor a nyolcvanas években idekerültem, az intézet mondhatni igazi szellemi műhely volt, sok ’56-os üldözött is itt dolgozott Maléter Pálnétól a szabadkőműves összeesküvésért 15 évre ítélt Lambrecht Miklósig. Múzeumunk egyik dolgozója – egy egykori vezérkari ezredes – nyolc nyelven beszélt. Egy kutató számára ez a könyvtár maga a paradicsom, hiszen a gyűjteményben közel nyolcszáz XVI. századi és ezerhétszáz XVII. századi könyv található. A tudományos munka mellett olvasó- és információs szolgálatot is végzek, és nagy öröm a könyvtár gyűjteményének gyarapítása is. A gyűjtőkörünk az 1956-os évvel zárul, újabb kiadású kötetet csak akkor vásárolunk, ha szükség van rá a történeti kutatás miatt. Több mint hat évtizede mi adjuk ki az Orvostörténeti Közleményeket, és ismeretterjesztő könyveket is megjelentetünk.

Ki látogathatja a könyvtárat?

Bárki betérhet ide, aki kíváncsi a múltra. Az orvostörténet azért is érdekes, mert a geográfiától a zoológián és vallástörténeten keresztül a démonológiáig (természetfeletti lényekben való hit) mindennel kapcsolatban áll. Mivel pótolhatatlan műveket őrzünk, könyveinket csak helyben lehet olvasni. Ha pedig valakit a villa története érdekel, annak is érdemes benéznie, hiszen van olyan programunk, ami ezt mutatja be. Csütörtök kivételével minden hétköznap nyitva vagyunk. Napi két-három olvasó fordul meg nálunk, leggyakrabban bölcsészek, kutatók, történészek, nyugdíjas orvosok, szakdolgozat író diákok, gimnazisták, családfakutatók. Utóbbiak a világ minden tájáról keresnek minket, hogy segítsünk – általában orvos rokonokról – információt gyűjteni.

A muzeális művek közül melyek a legértékesebbek?

Az igazgatóhelyettes elővesz egy hatalmas világkrónikát, amit Mátyás király halála után két évvel, 1493-ban Strasbourgban nyomtattak. Felüti a gót betűkkel írt Schedel-krónikát is és megmutatja a Budáról fennmaradt első ábrázolást. A kézzel kifestett krónikát annak idején négyszáz példányban nyomtatták ki, igazi bestseller volt. Megnézzük azokat a metszeteket is, amelyek az anatómia megteremtőjeként emlegetett Vesalius 1551-ben megjelent könyvében láthatók.

A legértékesebb könyveket ritkán vesszük elő, például Hieronymus Braunschweig 1497-ben kiadott, gyönyörűen illusztrált sebészeti művét. Összesen tizennégy ősnyomtatványt (az 1450-es évektől az 1500-as évekig összerakható betűkkel, szedésnyomással készült művek – a szerk.) őrzünk, ezek a XV. században jelentek meg. Különleges az az 1553-ban megjelent könyvünk is, amibe belekötötték egy svájci természettudós, Conrad Gessner állattani könyvének ábráit. A könyvnek ez a példánya Magyarországra került, korabeli kéziratos magyar bejegyzések találhatók benne. Az ökörnél például a következő: „Ungarice ökör”. A rinocérosz szó magyar megfelelője azonban ekkor még nem létezett, ezért körülírták: „oly vad, kinek az orrából nőtt szarva”. Vannak híres szerzők által dedikált műveink és olyan Semmelweis-kötetünk is, amiben a magyar orvos kézírása látható.

Hogyan őrzik ezeket a ritkaságokat?

Mária Terézia-korabeli szekrényekben tartjuk a legértékesebb könyveinket. Egyszer egy amerikai professzor nálunk járt, és a szívéhez kapott, amikor meglátta, hogy onnan vettem elő a kért könyvet. Náluk minden ilyen muzeális darabot külön páncélszekrényben őriznek.

A magyar nyelvű orvosi kiadványok közül melyiket emelné ki?

Magyarországon a XVI. században nyomtatásban még csak az orvosláshoz lazábban kapcsolódó munkák jelentek meg, főként német nyelvű recept- és gyógynövénykönyvek átdolgozásai. Őrzünk egy példányt a Pax Corporisból, ez az első nyomtatott, magyar nyelvű, általános orvosi könyv, amit az 1690-es években adtak ki először: betegségekről és gyógymódjaikról írnak benne. A XVIII. században már sok magyar nyelvű ismeretterjesztő orvosi könyv jelent meg. Magyar nyelvű tudományos orvosi könyv azonban csak jóval később, a XVIII. végén és a XIX. század elején került piacra.

Egyre többen olvasnak interneten. A könyveik elérhetőek digitalizált formában?

Sok évbe telt az is, amíg a katalógusunkat digitalizáltuk, a könyveink közül azonban csak ötven-hatvanat sikerült eddig, pedig érdemes lenne, hiszen a nyugati országokban már szinte minden régi kiadvány elérhető interneten is. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a digitális könyvtár nem helyettesíti a valódit. Ha idejön az olvasó, más hangulatban és hatékonyabban fog dolgozni, mivel segítünk neki a témához kapcsolódó műveket, szövegrészleteket megtalálni, és ha kell, a téma szakértőivel is összehozzuk.

Fotók: Soós Dániel

Min dolgozik most?

Általában a XVI-XVII. századdal és környékével foglalkozom. Még idén megjelenik egy 1470-es években latinul írt római szakácskönyvről készült fordításom. Ez volt az első európai szakácskönyv. Akkoriban az olasz konyhának még nem volt főszereplője a paradicsom, mert az csak később érkezett Amerikából Európába. Makarónirecept viszont már van a könyvben, mindenki megtudhatja, hogyan kell szakszerűen kisodorni és hosszú dróttal egyenként átlyukasztani a tésztát.

Novák Zsófi Aliz