Ajánló
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Ékszerdoboz a Kultúrkúriában

2019. október 11.

Szeptember végén nyílt meg a kortárs ötvösművészet legjelentősebb országos tárlata, a XII. Ötvösművészeti Biennálé a Klebelsberg Kultúrkúriában.

A kiállítást az Ars Sacra rendezvénysorozat keretében rendezték meg, de a szakrális művek mellett a seregszemle a száz éve elhunyt Ady Endrére is emlékezik.

A kiállítás vendégeit Hefkó Mihály, a Nemzeti Kulturális Alap iparművészeti tagozatának elnöke köszöntötte, a tárlatot Keppel Márton művészettörténész nyitotta meg.

– A XII. Ötvösművészeti Biennálé olyan keresztmetszetet kínál a közönség számára, amely a szakmának és művészeti ágnak a teljes spektrumával világítja meg az ötvösség komplex tartalmát, a műfajok és technikák különbözőségének párhuzamos egyidejűségével – hangsúlyozta. Elmondta azt is, hogy az ötvösművészeti biennálénak immár hetedik alkalommal ad otthont a Klebelsberg Kultúrkúria, amelynek kiállítóterme három hétre többrekeszes ékszerdobozzá lényegül át, amelyben a nézelődő szempárok a sokféleség tarka kavalkádjában csaponghatnak.

A biennálé – hagyományaihoz híven – szakmai díjak átadására is alkalmat teremtett. A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti tagozatának díját Kertész Géza, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének díját Bartl Dóra, a Szent Eligiusz-díjat pedig Fördős László vehette át. A II. Kerületi Önkormányzat díját Biró Zsolt, a Közoktatási, Közművelődési, Sport- és Informatikai Bizottság elnöke nyújtotta át Nemesi Attilának.

A II. Kerületi Önkormányzat díját Biró Zsolt adta át Nemesi Attilának

Nemesi Attila ötvösművész kerületünk lakója, és mint mondta, nagy öröm volt számára az önkormányzat elismerése.

– Ha jól emlékszem, eddig mind a tizenkét biennálén részt vettem – válaszolta kérdésünkre a művész. – A kétévenkénti bemutatkozási lehetőség mindig nyújt inspirációt, törekszünk arra, hogy friss művek kerüljenek a közönség elé. Bár a tárlat valamilyen tematikához szokott kötődni, ez természetesen semmilyen kényszert nem jelent a művészeknek. Az Úton című munkám például ezúttal nem kapcsolódik sem a szakrális témához, sem Adyhoz. Nem is volna jó, ha minden kiállító ugyanazt járná körül, hiszen az már egy tematikus kiállítás volna, és nem biennálé. Számunkra ez az esemény egyben találkozási lehetőség, ahol gondolatokat cserélhetünk és megnézhetjük, ki hol tart.

1974-ben költöztem szüleimmel a II. kerületbe, a Bem József utcába, jelenlegi lakóhelyemen, Máriaremetén 1983 óta élek. Nagyon szeretem ezt a környéket, a csendjét és nyugalmát, ami az alkotótevékenységet is segíti.

PZS