Ajánló
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

A szeretetről komolyan és komolytalanul

2016. szeptember 5.

 A Veszprémi Petőfi Színház II. kerületben élő igazgatója, Oberfrank Pál színművész ez év szeptemberében kétszer is színpadra lép szűkebb hazájában. 

 Szeptember 19-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban Kéri Kitty oldalán láthatjuk a Szeretetnyelv című irodalmi esten, szeptember 21-én pedig a Klebelsberg Kultúrkúriában vendégszerepel a veszprémi társulattal egy vérbő komédiában. Bár a két előadás stílusában eltérő, mindkettő a párkapcsolatról, az egymás iránti – szenvedélyes, állhatatos, hűséges, törékeny, megbocsátó – szeretetről szól.

– A Szeretetnyelv című előadást néhány évvel ezelőtt az Ars Sacra Alapítvány hívta életre – mondta el érdeklődésünkre a színművész. – Azóta többször játszottuk, elsősorban olyan alkalmakkor, mint a Házasság Hete vagy az Ars Sacra Fesztivál. Az est szövegét, melynek gerincét huszadik századi és kortárs magyar versek alkotják – József Attilától Pilinszky Jánoson át Lackfi Jánosig –, Miklya Luzsányi Mónika Príma díjas író szerkesztette, és saját soraival fűzte egybe. Az est egy nő és egy férfi életét kíséri végig. A darab elején már együtt vannak, fiatal házasok. Az együttlétet persze máshogy képzelik el: a nő szeretne minél több időt tölteni a férjével, beszélgetni vele, a férfi pedig alkotni szeretne. Ebből indul el kettőjük között egy párbeszéd, ami végül mindkettőjük számára megerősítést hoz, hogy fontosak egymás számára. Az előadás során csupa ismerős probléma merül fel. Tanúi lehetünk a kialakuló feszültségnek, a megoldás keresésének, és végül az elcsendesülésnek, a kölcsönös szeretetbe simulásnak. Kicsit idillikus, de mindenképpen szép képet rajzol a darab a párkapcsolatokról, ami megfogja a nézőket, hiszen róluk szól, sokszor magukra ismerhetnek, és mi tagadás, mindannyian vágyunk erre a szeretetteljes világra. 

Nem hagyományos előadás olyan értelemben sem, hogy felolvasószínházként, szöveget kézben tartva játsszuk az estet. Ennek az is az oka, hogy amikor megszületett az összeállítás, nem gondoltunk arra, hogy többször is előadjuk majd. A hangsúly a szépirodalmi szövegeken van, amelyek összefűzve, szituációba kerülve, egymást erősítve szólalnak meg, és katarzishoz vezetik a közönséget.

A másik előadást, Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság című vígjátékát nem a szakralitás és a keresztényi szeretet jellemzi, sokkal inkább a sziporkázó humor, a félreértésekből és elhallgatásokból adódó egyre nagyobb bonyodalom.

– Ez egy rendkívül szellemes komédia – ajánlja a nézők figyelmébe a darabot főszereplője, Oberfrank Pál. – A veszprémi színház produkciója szintén a párkapcsolat, a család témáját járja körül egy kicsit másképp, nem olyan komolyan. A darab egy kórházban játszódik, ahol egy orvos éppen a karrierje szempontjából döntő fontosságú előadásra készül. Ekkor toppan be váratlanul egy régi munkatárs, egy ápolónő, akivel annak idején szerelmi viszonyba keveredett, és amelynek gyümölcse most lett tizennyolc éves. Az orvos nem tudott a fiúról, a fiú nem tudott az apjáról, de most, a tizennyolcadik születésnapján meg akarja ismerni. Persze a legrosszabbkor állítanak be, mindenki az előadás lázában ég, jelen van az orvos főnöke, felesége, a munkatársak. Ebből a helyzetből óriási kavalkád alakul ki, rengeteg szellemes fordulattal, míg végül minden kerekké válik. 

Azért választottuk ezt a darabot, mert a nézők szeretnek időnként – sőt, ha lehet minél többször – nagyot nevetni. Hat éve vezetem a színházat, de még nem volt példa rá, hogy egy ilyen, bulvár jellegű vígjátékkal rukkoljunk elő. Most azonban úgy éreztem, megengedhetünk magunknak ennyi könnyedséget. Bérletes rendszerben működünk, és szerettünk volna az évad elején egy vidám előadással indítani, amivel becsábítjuk a nézőinket, és utolsó előadásként is olyat tervezünk, hogy érdemes legyen a következő évadra is bérletet váltani. Nem könnyű igazán jó minőségű vígjátékot találni, de Ray Cooney csodálatos szerző, több komédiáját is játsszák a magyar színházak nagy sikerrel. A darab rendezője, Kéri Kitty és jómagam is sokáig a Vígszínház tagjai voltunk, ahol mind a ketten azt tanultuk, hogy magasan kell tartani a lécet, nem szabad bizonyos szint alá menni, minden műfajt komolyan kell venni. Mostani színházunk, a Veszprémi Petőfi Színház hagyományai hasonlóak ebben a tekintetben, így mi is igyekszünk igényes, jó minőségű előadásokat létrehozni. A Ray Cooney-darabbal biztosan nem okozunk csalódást – remélem, a budapesti nézők is szeretettel fogadják az előadást, amely felhőtlen szórakozást ígér mindenkinek – tette hozzá Oberfrank Pál.

 

Péter Zsuzsanna