Ajánló
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Sztárok is lesznek a Nemzeti Táncszínházban

2019. március 11.

A kerület új ékkövéről, a Nemzeti Táncszínházról és a tervezett bemutatókról beszélgettünk Ertl Péterrel, az intézmény igazgatójával.

A szakember szerint európai viszonylatban is egyedülálló a II. kerületben működő teátrum, amely professzionális körülményeket, méltó helyet biztosít a táncos szakma számára.

– Nemrég ért véget a kéthetes Budapesti Táncfesztivál, ez a különleges programsorozat mindig az évad legfontosabb rendezvénye, idén 24 előadást mutattunk be. A fesztivál a Nemzeti Táncszínház megnyitójával kezdődött, ami külön rangot adott az eseménynek. A táncos szakmán túl az egész magyar kulturális élet fókuszába kerültünk. Sőt, megkockáztatom, Európa táncosai is figyeltek ránk és velünk ünnepeltek.

Mennyire gyakori külföldön, hogy a táncosok saját épületben dolgozhatnak?

A miénkhez hasonló táncszínházzal – amely minden szempontból megfelel a XXI. századi elvárásoknak – kevés európai ország büszkélkedhet. A megnyitón több neves szakember járt nálunk, például az Amerikában dolgozó Carolelinda Dickey, aki a düsseldorfi fesztivál co-koordinátora, itt volt Aja Jung, a belgrádi táncfesztivál igazgatója, Robert Sturm, aki a Pina Bausch Társulat egyik igazgatója, és ellátogatott hozzánk Vadim Kasparov is, a Saint Petersburg Kortárs Táncfesztivál rendezője. Mindegyik vendégünk egyetértett azzal, hogy Európában nincs a mienkhez hasonló, ennyire a táncnak dedikált, tökéletesen kialakított befogadószínház. Óriási táncpadlózott színpadot kaptunk. Többrétegű borovi padló védi a táncosok ízületeit, ennek van egy kellemes rugózása, „nem rúg vissza”, ha ráugranak. Profi hang- és fénytechnikával dolgozhatunk.

Nehéz volt kiböjtölni?

Küzdelmes négy év van mögöttünk, szerencsénkre a Müpa mellénk állt, és sok bemutatónknak biztosított helyet. Persze, már nagyon vártuk, hogy saját otthonunkba költözhessünk. Egy táncos életében négy év sok idő, kis túlzással a pályájának a harmadát jelenti, mivel más szakmákhoz képest talán a miénkben a legkevesebb az aktív évek száma. Én az elmúlt időszakban minden héten megjelentem az építkezésen, minden egyeztetésen részt vettem, rendkívül fontos volt számomra, hogy a kivitelezés és tervezés szakmai szempontok alapján történjen. Megérte várnunk, méltó és professzionális játszóhelyet kapott a táncos szakma, ráadásul a II. kerületben, ami külön öröm.

Milyen előnyei vannak annak, hogy február óta a Millenáris Parkban működnek?

Megközelíthetőség szempontjából sokkal jobb az új helyünk, a díszleteket és az egyéb technikai eszközöket is könnyebben szállítjuk ide. A pesti nézőink is gyorsan ideérnek a 4-6-os villamos vonalán, és a parkolás sem okoz majd gondot, ha elkészül a mélygarázs. A budai közönség mindig megbecsülte a táncosokat. A kerületi művelődési központokban több táncos produkciót mutattak be sikerrel, és évtizedek óta itt működik a mozgáskultúra fejlesztéséért dolgozó Berczik Sára Budai Táncklub is.

Milyen projektekben vesz részt a Nemzeti Táncszínház?

Öröm, hogy segíthetjük az Imre Zoltán-programot, amely a Nemzeti Kulturális Alap legfiatalabb kollégiuma. A pályájuk elején álló táncosokat támogatjuk azzal, hogy a nagyobb produkcióik szervezésében veszünk részt és segítünk pályázni. Az idei Budapesti Táncfesztiválon négy fiatal társulat mutatkozott be ennek köszönhetően.

A fesztivál előadói főszerepet kapnak majd az új épületben is?

Természetesen, de közel ötven profi színvonalon dolgozó táncos társulat működik hazánkban, befogadószínházként mindegyiknek szeretnénk teret biztosítani. A hangsúly a hazai előadókon lesz, de szeretnénk külföldi produkciókat is gyakrabban vendégül látni. Eddig csak a Budapesti Táncfesztivál keretében hívtunk külföldi társulatokat, idén egy neves kanadai, francia és svájci társulat lépett fel. Nagy sikert arattak a technikás, üde, jó levegőjű produkciók. Határt csak a pénztárcánk szab, hiszen ezek rendkívül költséges előadások.

Milyen terveik vannak? Hogyan épül majd fel a színház műsora?

Az elmúlt években visszaesett az előadások száma, el akarjuk érni, hogy egy évadban nagyjából háromszáz előadásunk legyen. Szeretnénk repertoárt építeni, vagyis egy-egy sikeres darabot rendszeresen elővenni. A fesztiválon nagy sikert aratott például a Szegedi Kortárs Balett hitről szóló Credo című előadása, márciusban újra színpadra kerül nálunk. A törzsegyütteseknek bejáratott műsoruk van, ezek közé – azért, hogy tovább színesítsük a palettát – illesztenénk kisebb társulatok által létrehozott produkciókat. Minden stílus megjelenik majd nálunk, a klasszikus balett, a kortárs és a néptánc kiemelten. Tavasszal dupla premierrel készülünk, Kulcsár Noémi rendez majd nálunk és egy különleges vendégünk is érkezik. A Németországban élő Tada­shi Endo mester, butoh táncos és koreográfus a Bozsik Yvette Társulattal közösen mutat be előadást.

Azért dolgozunk, hogy minél többen megszeressék és megismerjék a táncos előadásokat. A tánc ősidők óta az egyik legizgalmasabb művészeti ág, amely a test mozgásán keresztül fejez ki érzelmeket, összhangban a zenével, ritmussal, nézni és művelni is örömforrás és terápia.

Milyen korosztályt várnak a nézőtérre?

Mindenkit! A jövőben ráerősítünk a gyerekelőadásokra: óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló produkciók és tizenéveseknek szóló színházi nevelési programok is lesznek. Szeretnénk egyéb rendezvényeket is szervezni, útnak indult a táncművészet területén megvalósuló színházi nevelési és színház-pedagógiai tevékenységekről szóló konferenciasorozat. A napfényes és tág előcsarnokunkba közösségi teret álmodtunk, azt szeretnénk, hogy aki betér hozzánk egy kávéra, az később az előadásunkra is üljön be.

Novák Zsófi Aliz